Fertődi Óvoda logó

Aktuális

Óvodánkról

Tagintézmények

Csoportjaink

Dolgozóink

Tevékenységeink

Címünk

Fotóalbum

Kiadványaink

Archívum

Fertőd Óvoda

 




Szülőknek

elválasztó

A karácsonyfa története

Ma már el sem tudnánk képzelni a karácsonyestét karácsonyfa nélkül. Talán ez a legszebb és leglátványosabb ünnepi szokás. A karácsonyfa állítása nem számít régi szokásnak.
A különböző ünnepek során a fák, örökzöld növények szerepe minden népnél nagy volt. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág tekinthető a karácsonyfa elődjének. A karácsonyfa bibliai eredetű magyarázat szerint ősi, családfa jelentéssel bír; eszerint ez a fa Jézus családfáját is jelenti. Valamint kapcsolatba hozzák a bibliai tudás fájával is, hiszen karácsony napja az első emberpár: Ádám és Éva napjára esik.
A karácsonyfa-állítás német eredetű szokás, a 17. században terjedt el. A németek abban a hitben éltek, hogy a téli napforduló idején a gonosz szellemek, a halottak szellemei kiszabadulnak, és szabadon csatangolnak a világban. A kísértetektől az emberek csak úgy menekülhetnek meg, ha az élet örökzöldje, a fa alá húzódnak. A hagyomány szerint Luther Márton állított először karácsonyfát gyermekeinek. Ő azonban már Jézus születésének tiszteletére állította a fát, és számtalan kis gyertyát gyújtott rajta.
Az első, történelmileg is megalapozott adat 1605-ből származik. Egy strasbourgi polgár jegyzetei arról árulkodnak, hogy városában akkoriban elterjedt, hogy fenyőfákat állítanak. A fákat gyümölcsökkel, papírkivágásokkal, aranyláncokkal és édességekkel díszítették.
Magyarországon csak a múlt század második felében kezdett elterjedni ez a szokás a bécsi udvar ösztönzésére. Először csak a nemesi családoknál - először Brunswick Teréz, martonvásári grófnő állított karácsonyfát 1824-ben -, később a módosabb polgároknál is elterjedt. A parasztok körében csak ebben a században, sokaknál csak 1945 után honosodott meg a fenyőfa-állítás.
Angliában ma sem szokás fenyőfát állítani, helyette fagyöngyből készült koszorút függesztenek a mennyezetre. Van, ahol az a hiedelem él, hogy a karácsonyfát is az ajándékozó földöntúli lény hozza.
A karácsonyfadísz korábban alma, dió, házilag készített sütemények, mézeskalács volt. Az 1880-as években jelent meg az üvegdísz. Ma már egyre nagyobb fákat állítanak, üvegdíszekkel, szaloncukorral, színes égőkkel.

Karácsonyi ötletek

Egyedi rajz album karácsonyra Ünnepi, festett porcelán készlet
Karácsonyi mézeskalács kép Karácsonyi mini album
Karácsonyi ezüsttoboz Karácsonyi dísz
 

Közelegnek az ünnepek, a szülők, nagyszülők már keresik, milyen legyen az ünnepi ajándék a gyerekeknek.
Nem könnyű a helyzet, hisz hatalmas a kínálat a legdivatosabb játékszerektől az egyszerűbb, hagyományosabb játékokig /autók, baba /. Ki-ki pénztárcája szerint válogathat a sok ajándéktárgy között.
De minek örül legjobban gyermekünk, unokánk?!

 
Hát, bizony, ez is nehéz kérdés!

Ez mindig a családi neveléstől, a divattól, a racionális vagy kissé elfogult szülői szemlélettől, no meg az anyagi háttértől függ.
 
Természetesen a szülőket is befolyásolják a ”sláger-termékek”- a rajzfilmhős megihlette, borsos árral rendelkező ”játékok”, repülőgép-anyahajók, harci robotok, átalakuló, beszélő, ”mindent- tudó” tündérlány babák és sorolhatnám. Ám mindezek mellett megtalálhatóak olyan játékok is, amelyek fejlesztő hatásúak: társasjátékok, könyvek, gyűjtemények, gyereklexikonok.
 
Vannak különféle építőjátékok 3 éves kortól összerakó-kirakós játékok, közlekedési játékok, fakocka készletek hagyományos és új kiegészítőkkel, gyöngy-, fagolyó készletek, szerepjátékhoz babaszobai-, konyhai szettek, eszközök, értelemfejlesztő, gondolkodtató játékok, melyek nemcsak szép kivitelezésűek, de hasznosak is!
 
Az a jó döntés, ha a család megbeszéli a nagyszülőkkel ”felosztja” és egy divatos játék mellé jut egy ”értékesebb”- hasznosabb játék is a karácsonyfa alá.

” A játék, az különös.
   Gömbölyű és gyönyörű,
   csodaszép és csodajó,
   nyitható és csukható,
   gomb és gömb és gyöngy, és gyűrű.
   bűvös kulcs és gyertya lángja,
   színes árnyék, ördöglámpa.”
                                / Kosztolányi Dezső: Játék-  részlet /

lap tetejére